25.rész
***
25. rész
A golyó belefúródott a falba. A rendőr aki betörte az ablakot gyorsan mozgott, s kirúgta Daniel lábát, a pisztoly a földre esett. Daniel a földön volt, a rendőr pedig már a bilincseket készítette elő.
- Amennyiben csendben marad, lehet hogy csak harminc vagy negyven évet kap, de ha szerencsétlen, hát akkor... megszívta és életfogytiglan. - Daniel egy szót sem szólt, csak feküdt tovább s két szemét behumta, magában eltervezte, ha egyszer kiszabadul, megöli Emilyt és megöli Richardot is, ha egyszer kiszabadul Már pedig, ki fog szabadulni, mert az apja elintézi majd, hogy kiszabaduljon. Elmosolyodott, na igen, jól járt az apjával. Ez az egy szerencséje volt az egész életében, na meg azt gondolta, hogy talán sármos, de így hogy Emily... kis híján földbe döngölte az egóját, az önbizalmát, de leszögezte... egyszer drágán megfizet érte. A rendőr felállította, majd kivezette a faajtón. Beültette, egy nemrég odaparkolt rendőrkocsiba, majd rácsapta az ajtót és a kocsi elhajtott. A másik két tettestárs következett.
Richard közeledett a ház felé rohanva.
- Hol van Emily?
- Még nem ébredt fel, bent van a szobában, úton van egy mentő, megvizsgálja majd.
- Valami baj van?
- A szervezetébe került kábítószert vizsgálják majd meg, ez valami újfajta szer lehet, ami elaltatja az adott illetőt s közben gyötrő, vagy kellemes álomképek sokasága tárul elé, majd ahogy felkel, mindenfélét fog látni, hol zöldet, hol kéket, hol sárgát és össze vissza beszél majd. Ezért kell a mentő, ho ykivizsgálja minden rendben lesz-e. Amint, hallottam, tudtommal, terhes a hölgy.- Richard bólintott.
- Reméljük nem lesz semmi baja...
- Reméljük - bólintott a rendőr, s kalapját megemelve, távozott.
***
Lassan kinyitottam a szemem, minden homályos volt, majd lassan tisztulni kezdett, körülöttem fehér volt minden, hol vagyok? Hová kerültem?
Egy szobában ébredtem, ami üres volt, a legutolsó emlékem, hogy Daniell és Peterrel egy kocsiban ülök, és megyünk valahová, majd az a különös orchidea illat. De ők hol vannak? Ide hoztak volna? - gyorsan felkeltem az ágyból belebújtam a papucsomba és az ajtó felé mentem. Épp, hogy rátettem volna a kezem a kilincsre, az rögtön kinyílt, majdnem eltalálva, de szerencsére félreugrottam.
- Richard? - néztem rá értetlenül, ő hogy került ide?
- Emily - hirtelen átölelt s utána nyomban megcsókolt. - Hogy érzed magad?
- Hát, a fejem egy kicsit fáj, de amúgy minden rendben, hol vagyok Richard? És Daniel hol van? Most álmodom?
- Nem álmodsz, és Danielt letartóztatták, minden rendben Emily, még egy nap megfigyelés alatt tartanak, és utána haza engednek majd, hozzám és megházasodunk.
- Tessék?
- Csak szépen sorjában. - vissza vezetett az ágyhoz, leültetett, majd oda húzott egy széket. Megházasodunk? Danielt letartóztatták? Elkapták? Megtaláltak minket?
- Richard, - szoltam ismét - nem mondtam el neked...., de nos hát szóval...
- Tudom, de azért szeretném tőled is hallani.
- Tudod? Mit tudsz?
- Folytasd, figyelek- mosolygott rám
- Terhes vagyok, ezt tudtad?- nagyot bólintott s ismét megcsókolt.
- Nem lett semmi baja a babának Emily, elfelejtjük ami történt és újra kezdünk mindent.
- De én valami olyasmit hallottam, hogy te eljegyeztél egy lányt.
- Nem veszek el senkit feleségül, persze rajtad kívül, mert téged igen! És már holnap, majd sietünk vele...
- Miért kell vele siteni? Mit titkolsz?
- Rendben elmondom. Angela... nos ismered..., azt állítja, hogy tőlem terhes. Ami lehetetlen, mert nem emlékszem rá, hogy együtt lettünk volna. Az apja ragaszkodott, ahhoz hogy vegyem el a lányát, egy gyenge pillanatomban, rábeszét és eljegyeztem Angelát. - megfeszültem, s ő rögtön megszorította a kezem- de nem veszem őt el Emily... ha megszületik majd a lánya, már lehet, tudni, hogy lánya lesz, akkor majd kérvényezem, hogy vigyék el kivizsgálásra, és megfogják állapítani, hogy nem az én gyerekem. Hiszel nekem kicsikém? - simította meg az arcom, hittem neki, hiszen tudtam, hogy nem szereti Angelát.
- Igen, hiszek neked Richard.
- Leszel a feleségem Emily? - pár másodperc csend- igaz, nem igy akartam megkérni a kezed,,,, hanem valami puccos étteremben, de szeretném, ha minnél előbb a feleségem lennél! - gyors csókot nyomott a számra, és várta a válaszom.
- Igen leszek Richard - boldogan átölelt, s magához húzott..., talán most már minden rendben lesz.
2 hónap múlva
Richard és én összeházasodtunk. Anya és Adam megtudta, hogy Daniel mit tett, hogy velem mi történt és hát ugye elmondtam, hogy terhes vagyok, s most már két hónap és két hetes terhes, a hasamon már egy kicsit meglátszik, hogy terhes vagyok, de még nem feltűnő. Richard, nagyon figyelmes velem, s egy pillanatra sem veszt szemelől, mindenhová követ, mindenhová elkísér.
Az egyetemet felfüggesztettem, két évre, utána folytathatom.
Susannéval, megszakadt a kapcsolat, nem hallottam felőle, azóta, mióta Danielt letartóztatták. Anyukájával beszéltem és elköltözött valamerre, azt beszélik feléjük, hogy elutazott külföldre, valami férfival...
Az egyetemista barátnőimről szintén nemudok semmit, velük is megszűnt a kapcsolat, mindig is éreztem, hogy én vagyok a harmadik kerék a barátságban, ők ketten nagyon is jól kijönnek majd, veszekednek egy kettőt, majd hatalmas sírás, rívás és békülés. Jobb lesz majd így minden. Megsimítottam a hasam, s megfogtam a mellettem ülő Richard kezét, aki végig ott ült s figyelte, miként zárom le a naplómat.
VÉGE
|