** 24.rész

- Várj itt, mindjárt jövök, beszélek az ezredessel.
- Rendben. - Richard kiszállt a kocsiból és visszament oda, ahonnan az előbb kijött, pár rendőr furán szemlélte, akik látták, hogy távozott, nem értették miért jön vissza, de nem szóltak egy szót sem.
Richard gyorsan bekopogott, és már ki is nyitotta az ezredes irodájának, az ajtaját.
- Richard? - nézett rá értetlenül a rendőr- szemei elkerekedtek és felállt a székéből.
- Tudom, hol van Emily. Többre megyek, mint akik itt dolgoznak együttvéve! - az ezredes leült, és gyorsan egy papírt vett elő.
- Hol van?
- Beszéltem a taxissala és ő ismerte a rendszámot, tudta, hogy kinek a kocsija, felhívta és meggyőzte az illetőt, hogy egy nagy pénz van a dologba és hogy sürgősen találkozniuk kell, elmondta mere kell menni, hol találkozzanak, de pontosan a címet nem tudta megadni. Nos, ki kell menni a Déli 3-mas autópályára, majd, a harmadik leágazódásnál lekell menni, és ott az első faluba, ahol kilesz téve egy tábla, oda be kell hajtani és és azt mondta, hogy ott vannak ilyen fabodegák, és hogy nagyon kietlen, és ilyen kis faházikók vannak, és az egyikben ott van Emily, azt is mondta, ha jövünk, a taxis, akivel beszéltem aki felhívta a haverját hívja majd fel, mielőtt oda érünk, hogy kijöjjön a ház elé.- Az ezredes megdörzsölte az állát, s elismerően hümmögött. Megfogta a telefont és beírt egy háromjegyű számot.
- Tudjuk, hol a lány Thomas, minden járőrkocsit hívj össze, és induljatok el a Déli 3-mas autópályán, majd...- gyorsan leírta az útvonalat, majd letette a telefont, felállt az asztaltól és a fogasról lekapta a kabátját.
- Indulás, Mekkensi!  - mutatott az ajtóra, s ki is nyitotta Richard előtt. - A terv a következő, te és a taxis elindultok a megadott helyre, felhívjátok, hogy jöjjenek ki. Mi körbevesszük az egész kis falut, és minden házhoz lopódzik két-három emberem..., mire ti oda értek, már minden körbelesz zárva. 
- Rendben!
- Nos indulás, először ti beszéltek a másik taxissal, ezt oda adom neked- zsebéből előhúzott egy apró pisztolyt és odanyújtotta Richardnak.
- Tudod, hogy kell használni?
- Hát megkell, húzni itt ezt a kis foggantyút.
- De előtte kikell biztosítani, itt ezzel, ezt is jól meghúzod, és ha kattan egyet, akkor lesz kibiztositva, és utána kell meghúzni, amit az előbb mondtál. Menni fog?
- Igen - leértek a lépcsőkön, és már a rendőrség épülete előtt álltak. Richard beszállt a taxis mellé, az ezredes pedig egy rendőrkocsiba, amin nem volt rendőrség felirat, és nem volt jelzőlámpa sem. Egy sima, Audi a8-as kocsi volt. 
 

-Indulhatunk ?-érdeklődött Richard, a mellette ülőtől.
- Igen - a taxis elindult s a mögöttük jövő ezredes mögé, lassan több kocsi is kapcsólódott, egyiken sem volt különösebb ismertetőjel, hogy ők rendőrök. Pedig, mind az volt....

****

A szél erősen fújta a gyenge fából összerakott házakat, s befteni egyikbe sem lehetett igazán. Az egyik faházban, a falu végében, ott volt Emily, s ott vold Daniel, aki fogságban tartotta őt, s ott volt Peter és egy taxis ember is. Lazán beszélgettek, s közben a mozdulatlan lányt figyelték.
- Halljátok, akkora üzletet fogok csinálni, hogy csak na...
- Na ne mond...- röhögött Daniel, s megcirógatta Emily arcát - és pedig, milyen üzletet?
- Most lehet, hogy nevetsz, de hívott az egyik haverom, és elhozza az egyik ügyfelét, aki csempészni akar, vagy mi a fene...- mondta büszkén és fenhéjjázón.
- Aha, és hova hozza?
- Hát ugyan hova? Ide. Ne aggódjatok, nem fog nagy port kavarni.
- Aha, szóval te az engedélyem nélkül..., fogtad magad és megengedted, hogy idejöjjön egy vadidegen alak?
- Hát...
- Ezek szerint igen.
- De ne idegeskedj, hiszen nincs ebben semmi gond. - Daniel felpattant, s megragadta a taxis gallérját.
- Na ide figyelj, ameddig én fizetek neked, körülbelül háromnapig..., addig te senkivel sem találkozol és senkit sem hívsz ide! Megértetted? Most rögtön felhívod és lefújod az egész találkozót... vili?
- Igen, igen, elnézést...-szabadkozott a sunyi taxis, és már rohant is ki a faház elé. Ám ebben a pillanatban mozgolódásra lett figyelmes, körülnézett, de nem látott semmit csak a susogást hallotta, épp ekkor szólalt meg a telefonja.
- Hallo? - szólt bele, suttogva, attól tartva, hogy minden mondatát hallja valaki.
- Szia cimbi, itt vagyunk, nem sokára ott leszünk, körülbelül két perc. Kijöttél már a ház elé?
- Ő persze, igen, ja. De...- a telefon megszakadt, s most csak állt, ott egymagába, körülszemlélve a tájat, mely kietlen volt, s most még is úgytűnt többen lakják, mint hitte volna..., de nem a házak felől jött a zaj, hanem... talán az erdő felől? Valami nincs rendben, erősen érezte, de nem mert szólni Danielnek, mert a végén még megöli őt. 
- Sikerült lerendezned? - jött ki mellé Peter
- Nem... vagyis igen... vagyis nem...
- Tessék? - Peter is megérezte, hogy valami nincs rendben, túl nagy a mozgólódás...- Nyomás befelé...- ezzel belökte a taxist és maga is belépett a kis házba, majd bereteszelte az ajtót.
- Daniel...- szólt Peter
- Nem látod, hogy most elvagyok foglalva?
- Figyelj Daniel... szerintem, szóval... - nagyot nyelt Peter, s Danielt figyelte, aki épp Emily fölsőjét vette le. - Körbe vették a házat.
- Mit csináltak? - idegesen felpattant, s kettőt Peter felé lépett.
- Körbe vették a házat Daniel, és hatalmas a mozgolódás oda kint.- idegesen megfogta a fejét, és fel alá járkálni kezdett. 
- Szóval..., ezek szerint, valaki kettőtök közül, beköpött engem... gondolom nem te voltál Peter, hiszen te tőlem függsz. Ez a jó madár volt... itt melletted, akit könnyűszerrel átvert egy rendőr...
- De én a haverommal beszéltem- mondta suttogva s dadogva a taxis - A haverommal, én tényleg, ő sosem lenne képes engem elárulni, tényleg Daniel, soha nem lenne képes...- ám hiába dadogott, s mentegetőzött vagy tiltakozott, a lassan felbukó hold fénye bevilágított az ablakon, s egyenesen megvilágította a Daniel kezében lévő apró pisztolyt.
- Ugye, nem akarsz...
- Nem. - a taxis megnyugodott. - Ha börtönbe kerülök, az csak is miatta lesz - megragadta Emily haját , a csuklójára tekerte és a fejéhez tartotta a pisztolyt. - Jöhetnek, a rendőrök. Nyugodtan kiszólhatsz, Peter hogy jöjjenek, és szemtanúi lehetnek, miként ölöm meg, azt a lányt... aki soha nem volt és soha nem is lehet az enyém.- a pisztolyt felhúzta s mutató ujját a ravaszra tette. Peter gyorsan kiszaladt, ahogy csak tudott és üvölteni kezdett.
- Jöjjenek gyorsan, Daniel... megakarja ölni Emilyt! Már a fején van a ravasz, jöjjenek, ahogy csak tudnak! Mire várnak még? - a mozgolódás elhallt, feszült csend telepedett a kis falura, amelyben nem volt nagyobb távolság 20-30 kilométernél. 
Peter töbször körbenézett, s ahogy beakart menni a házban, egy erős kéz tapadt a szájára, 
- együttműködsz, vagy életfogytiglant kapsz a cellába. Melyiket választod? - suttogta neki egy mély erőteljes hang. - együtt működsz? - Peter bólogatott, s a férfi eleresztette a száját.
- Vissza mész és azt mondod, hogy nincs kint semmi, körbe néztél, és csak az erdőben lévő állatok, és madarak voltak. Megeggyeztünk? - Peter bólintott s bement a kunyhóba.
- Daniel....-szólt reszketve
- Igen? -üvöltött a másik
- Nincs itt senki, csak az állatok mocorogtak...., nem történik oda kint semmi
- Csak az állatok? - a pisztoly csöve most Peterre irányult. - Hazudsz nekem, pont te?
- Daniel... én soha nem hazudok- idegesen hordozta szemét ide oda, nem bírt Daniel szemeibe nézni.
- Látom rajtad Peter..., hogy hazudsz. - a pisztoly most ide oda mozgott a szobába, hol a taxisra, hol Peterre, hol Emilyre irányult. - ebben a pillanatban, ahogy számon kérte Petert, betört az ablak, hatalmas csörömpölés hallatszódott, s Daniel egy pillanatra elvesztette egyensúlyát, a hirtelen események hatására. Megfordult s a pisztoly elsült...