Epilógus
Wild Rose 2
Epilógus.
20 évesen Richard elhagyta New Yorkot és elköltözött Virginiába, hogy ott folytathassa a Közgazdasági egyetemet, ugyanis van ott egy eléggé híres egyetem. Beköltözött és bentlakásos lett. Esküdözött, hogy így meg úgy fogjuk tartani a kapcsolatot. De egy nap érkezett tőle egy levél.
" Szia Em
Figyelj, a mi szerelmünk csupán egy diák szerelem volt. Nekem ez a távkapcsolat nem működik, remélem megérted aranyom. Mostantól legyünk csak mostoha testvérek, remélem nem haragszol rám emiatt. De meg kell értened engem is, ez így nem működhet. Sajnálom.
Üdv:Richard"
17 éves voltam, mikor megkaptam ezt a levelet. Azóta, mindig kerültem ha éppen haza látogatott. Soha nem talált otthon. Mikor haza jött, a másik lakásban éjszakáztam, ami amúgy neki lett adva. De ő nem használta. Emlékszem, mindig jól eltorlaszoltam, ha esetleg megszeretne látogatni. De erre soha sem volt példa, pedig a szívem mélyén mindig szerettem volna, ha átjön a másik házba és azt mondja: Szeretlek Emily, bocsáss meg!- De ez négy év alatt egyszer sem történt meg.
Ahogy 19 évesen befejeztem az iskolát, Montrealban felvételiztem egy egyetemre, ahol pszichológiát tanulhatok. Nem olyan jó, mint amilyen jó Richardé, Virginiában az valóban híresebb egyetem, de számomra a kevesebb néha több. Szeptember másodikán a születésnapomon, átköltöztem, Montrealba. Először anya segített, albérletet keresni mert én semmi féle képp nem szerettem volna bentlakásos iskolába költözni.
Susanneval, továbbra is tartom a kapcsolatot. Minden héten beszélünk telefonon, de sajnos nagyon ritkán találkozunk. Lassan férjhez megy, én pedig legalább 24 éves koromig várni szeretnék ezzel. Az egyetem a tanulás az elsődleges...
|